“Az élet, mintha feledékeny volna,
folyton önmagát ismétli.
Ha nem figyelsz oda, akkor tovább ismétli magát,
tovább forog, mint egy kerék.
Ezért hívják a buddhisták ezt az élet és halál kerekének – az idő kerekének.
Úgy forog, mint egy kerék:
a születést halál követi, a halált pedig születés;
a szerelmet gyűlölet követi, a gyűlöletet pedig megint szerelem;
a siker után kudarc jön, azután megint siker…
Csak figyeld meg!
Elég, ha néhány napig valóban odafigyelsz
és feltűnik előtted az egész működési rendszer;
a kerék működési rendszere.
Egyik nap csodálatos reggelre ébredsz;
nagyon boldognak és vidámnak érzed magad -
egy másik napon pedig olyan tompa és lehangolt vagy,
hogy azon töprengsz, hogyan végezz magaddal.
Pedig előző nap még tele voltál élettel, boldogsággal
és mélységes hálát éreztél Isten iránt ezért a hangulatért.
Most meg itt siránkozol és nem látod értelmét annak, hogy tovább élj…
És ez egyre csak így megy és te nem veszed észre ezt a sablont.
Amint meglátod a sablont, ki tudsz ugrani belőle.”
Tegnap gondoltam, hogy elmegyek úszni, mert rég voltam és jól esne, de az eszembe sem jutott, hogy törölközőt és papucsot is kéne vinni, csak a buszon. Látszik, hogy rég voltam úszni. Hogy lehetek ekkora balfasz? 
Szóval az úszás elmaradt, viszont utána legalább találtam végre egy cipőt, ami tetszett, mert hogy már akartam venni egy ideje egy új pár cipőt, de nem vagyok kibékülve a mai divattal. Sok cipő ocsmány és csicsás. Csak azt nem tudom, ki veszi meg azt a sok szart, mert biztos megveszi valaki, különben nem gyártanák…
A nyár előtt elhatároztam, hogy majd mennyi mindent fogok csinálni a nyáron és milyen jó lesz, ehhez képest valahogy azt vettem észre, hogy marha gyorsan elszáll az idő a fejem fölött és mindig csak nézek, hogy ma sem csináltam túl sok mindent. Úgy döntöttem, hogy a probléma orvoslására összerakok egy napi programot, és mindig ehhez fogom tartani magam, ha épp nincs valami rendkívüli. Keddtől kezdem, mert holnap elmegyek cipőt venni, meg úszni. Jó rég voltam már úszni, úgyhogy vágyom rá, na meg rám is fér. Ma meg kipróbáltam az intervallumedzést, mert nemrég olvastam róla egy cikket. Aki nem tudná mi az annak röviden elmondom. Szóval van a normál aerob jellegű edzés, amikor kitűzünk magunk elé egy távot és szépen egyenletes iramban lefutjuk. Ez jó, mert annyira nem fárasztó, hozzá is lehet szokni és mégis mozog így azért valamit az ember, főleg ha rendszeresen csináljuk, akkor már egy idő után nem is fárasztó annyira. Ezzel szemben az intervallumedzés az olyan, hogy 4-5 nagy intenzitású menetet csinálunk végig teljes erőbedobással, köztük rövid szünetekkel. Nemcsak zsírégetésre hatékonyabb, hanem az állóképesség növelésére is, ráadásul még kevesebb időt is igényel. Viszont rohadt fárasztó és nem lehet mindennap csinálni, mert pihenőre van szükség. No hát ennyit mára…
- Tanulni nem kell, csak tudni.
- Tudni sem kell, csak át kell menni a vizsgán
(by Mogyi faterja)
Már egy jó ideje nem eszek húst. Régebben sosem értettem meg, mi a jó abban, ha valaki nem eszik húst, teljesen hülyeségnek tartottam és el sem tudtam volna képzelni, hogy egyszer majd én is ezen emberek közé fogok tartozni. Az egész úgy kezdődött, hogy kipróbáltam, de sosem gondoltam, hogy többet nem fogok majd húst enni, de sokkal jobban éreztem magam, ha növényeket, gyümülcsöket, meg egyéb húsmentes könnyű ételeket ettem. Nem azért kezdtem el, mert egyes vélemények szerint sokkal egészségesebb, hanem egszerűen csak kipróbáltam milyen érzés, és kellemes meglepetést jelentett. Egy ideje már tésztákat sem nagyon eszek, csak leginkább nyers zöldségeket, gyümölcsöket és magokat. Kivételt egyedül a tejtermékek jelentenek, tojást sem eszek. Azóta sokkal több energiám van és “tisztább” lett a bőröm, eltűntek a pattanások és miteszerek. Fogytam is egy kicsit, szép lassan kezd eltűnni a nagypapás pocakom, szóval érezm, hogy jót tett nekem és erre van szükségem. Nem mondom, hogy próbáld ki, mert ezt csak saját indíttatásból érdemes.
Ma megbuktam analízisből. Elértem a beugrón kemény 3 pontot, 12 kellett volna… No comment…
A digit vizsgát 12-ére, a fizikát 13-ára vettem fel, de mivel BSZ-ből nem mentem el múltkor, ezért abból is kellett néznem egy szimpatikus időpontot, viszont rá kellett, hogy döbbenjek, hogy már csak két lehetőség van. Nem akarok az utolsóra menni először, ezért felvettem a legközelebbit, ami 11-én van! Ma meg miután megbuktam analízisből, megnézem, abból mikor van. A legközelebbi 14-én, utána még egy lehetőség van, de felvettem a 14-eit… Nem tudom, mi lesz így…
Ma voltam Botonddal futni. Szokásos táv, utána szokás szerint focipályán kis húzódzkodás, fekvőtámaszok. Eddig minden rendben volt, utána elkezdtem szédülni és elhomályosult a látásom. Mondtam neki, hogy menjünk, mert nem érzem jól magam. Aztán elindultunk és amikor egy olyan sötét helyre értünk, ahol egyébként sem látni sokat, elsötétült minden, pár percre elvesztettem az eszméletemet és a térdemre estem, Botond kapott el. Akkor tértem valamelyest magamhoz, amikor felhúzott. Aztán még leültünk kicsit útközben és utána felkísért a lifttel. Akkor már jól voltam, csak sárgán láttam mindent. Foglalmam sincs miért történhetett, nem volt semmi előzménye és utána teljesen jól lettem és most is teljesen jól vagyok. Most vesztettem el az eszméletemet életemben először…