Gábor blogja

“Az élet, mintha feledékeny volna,
folyton önmagát ismétli.
Ha nem figyelsz oda, akkor tovább ismétli magát,
tovább forog, mint egy kerék.
Ezért hívják a buddhisták ezt az élet és halál kerekének – az idő kerekének.
Úgy forog, mint egy kerék:
a születést halál követi, a halált pedig születés;
a szerelmet gyűlölet követi, a gyűlöletet pedig megint szerelem;
a siker után kudarc jön, azután megint siker…
Csak figyeld meg!
Elég, ha néhány napig valóban odafigyelsz
és feltűnik előtted az egész működési rendszer;
a kerék működési rendszere.
Egyik nap csodálatos reggelre ébredsz;
nagyon boldognak és vidámnak érzed magad -
egy másik napon pedig olyan tompa és lehangolt vagy,
hogy azon töprengsz, hogyan végezz magaddal.
Pedig előző nap még tele voltál élettel, boldogsággal
és mélységes hálát éreztél Isten iránt ezért a hangulatért.
Most meg itt siránkozol és nem látod értelmét annak, hogy tovább élj…
És ez egyre csak így megy és te nem veszed észre ezt a sablont.
Amint meglátod a sablont, ki tudsz ugrani belőle.”